A vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer anatómiája és élettana

A vese (ren) páros, bab alakú szerv, amely a hátsó hasfalon a gerinc két oldalán, az utolsó háti és az első kettő ágyéki csigolya magasságában, a hashártya mögötti térben helyezkedik el. A vesét három tok veszi körül: legbelül helyezkedik el a veseállomány tulajdonképpeni tokja, a rostos tok (capsula fibrosa). Ezt kívülről a zsíros tok (capsula adiposa) veszi körül, majd legkívül található a vesepólya (fascia renalis).

A vesét ellátó erek (veseverőér- és gyűjtőér), idegek, illetve a húgyvezeték a vesekapun keresztül lépnek be, illetve ki a veséből.
 
A vesén belül kétféle állományt különböztetünk meg: kéregállományt és velőállományt. A vese működési egységeiből (nephron) egy vesében közel másfél millió található. Ezen funkcionális egységkiskelyhekbe (calyx minor), innen a nagykelyhekbe (calyx maior), innen a vesemedence üregébe (pyelon) jut, majd a vesekapun át a húgyvezetékbe (ureter) vezetődik el.

A vese működési egysége (nephron) a következő részekből áll: érgomolyag (glomerulus), az eret körülvevő féligáteresztő tok (Bowman-tok), melyen keresztül a víz, ásványi- és méreganyagok szűrése történik, továbbá a vesecsatornácskák (tubulus), melyekben tovább folyik a vizelet koncentrálása, és a szervezet szükségleteinek megfelelően a végleges vizelet kialakítása. A vesék szerepe, hogy kiürítsék a szervezetben feleslegessé vált vizet és benne oldható anyagokat (sók és anyagcseretermékek).A vizeletkiválasztás során a vese a rajta átfolyó vérmennyiségből (kb. a perctérfogat 20-25 %-a) készíti az ún. elsődleges vizeletet, melynek napi mennyisége kb. 160-180 l. Ennek kb. 99 %-a a vesecsatornácskákból visszaszívódik. A végleges vizelet napi mennyisége széles határok között változhat, átlagosan 1-1,5 l. A vizelet mennyiségét és összetételét befolyásolja a folyadékbevitel, a szervezet folyadékszükséglete, a munkavégzés és bizonyos betegségek. A veséknek azonban nem csak kiválasztó, hanem hormonális, belső elválasztású mirigyműködése is van: a vöröscsontvelőben vörösvértestképzést serkentő hormont (erythropoetin), a vérnyomást szabályozó és a vesék só- és vízvisszaszívását fokozó hormont (renin) és a csontanyagcserét szabályozó, a csontokba a kalcium beépülését segítő hormont (aktív D-vitamin) termel.

A húgyvezeték kb. 30 cm hosszú, és 5 mm vastag, nyálkahártyával bélelt izmos falú cső. Hasüregi és kismedencei szakaszát különböztetjük meg. A vizeletet a veséből a húgyhólyagba (vesica urinaria) vezeti el. A húgyhólyagba ferdén szájadzik bele, mely a hólyagban uralkodó nagyobb nyomás mellett is szelepszerűen zárat képezve megakadályozza a vizeletnek a húgyvezetékekbe való visszaáramlását.
 
A húgyhólyag izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő, mely a folyamatosan képződő vizeletből 300-350 ml-t képes befogadni, ezen túl további telődése vizelési ingert okoz. Elülső részén, a húgyhólyag legmélyebb pontján indul el a húgycső (urethra), mely más anatómia lefutást mutat nőben és férfiban. Nőben kb. 3-4 cm hosszú, közel egyenes lefutású, férfiben mintegy 20 cm hosszú, álló testhelyzetben lecsüngő hímvessző esetén S alakban görbült nyálkahártyával bélelt cső, mely. Nőben a medencefenék izomzatán keresztül nyílik a külvilág felé, férfiban átfúrja a dülmirigyet, a medencefenék izomzatát, majd végül felülről belép a hímvesszőbe.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Tájékoztatók" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja központunkat, ahol készséggel állunk rendelkezésére!






További tájékoztatók


MRI vizsgálat tájékoztató

Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) az 1970-es évek végétől vált a képi diagnosztika fő pillérévé. A CT-hez hasonlóan az MRI is rendszeres, pontos és reprodukálható analízist hajt végre a vizsgálandó ...

Lökéshullám terápia - fizikoterápia

A radiális, ballisztikus lökéshullám terápia egy sokféleképpen alkalmazható kezelési eljárás a felszín közeli mozgásszervi problémáktól egészen a miofasciális triggerpont kezelésekig. Hogyan keletkeznek a lökéshullámok? A kezelőfej hátsó részében ...

Neuritis ulnaris - singcsonti ideggyulladás

A neuritis ulnaris vagy singcsonti ideggyulladás az ideg könyökízületi ágyának gyulladásos beszűkülése vagy az ideg fokozott vongálódása miatt jöhet létre, az állapot gyermekkori könyöktájéki törések maradványa is lehet. A ...

Egy kis anatómia - szövettan

A szövet fogalma és típusai A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, azonos működésű sejtek egysége. A szövetek alaptípusai: - hámszövet (tela epithelialis) - kötő- és támasztószövet ...

Nyaki borda

A nyaki borda (costa cervicalis) a nyaki 7. borda nyúlványának veleszületett megmaradása. A nyaki borda gyakran tünetmentes, mellékleletként kerül felismerésre, de okozhatja a mellkas felső nyílásának szűkületét és kompresszióját, az ...

Mikrohullám terápia - fizikoterápia

A nagyfrekvenciás kezelés során a test belsejében meleg képződik (diathermia). A külső hővezetés révén nem lenne lehetséges ilyen jellegű mélységi felmelegedés, mivel a bőrben és subcutisban a vérkeringés idő előtt ...

Nyitvatartási idő:

Hétfő - vasárnap: 06:40 - 20:00

KÉRJÜK, MIELŐTT TELEFONÁL, FELTÉTLENÜL OLVASSA EL A FONTOS INFORMÁCIÓKAT A FŐOLDALON!


06 1 243 1010

06 1 203 3211