A vérképző- és immunrendszer anatómiája és élettana
 
A vérkeringési rendszer és természetesen maga vér az, ami az O2-t és a gyomor-bél rendszerben felszívódott anyagokat a szövetekhez, a CO2-t a tüdőhöz, a metabolizmus végtermékeit a vesékhez szállítja, részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, valamint eljuttatja a sejtekhez a hormonokat és a sejtműködést vezérlő egyéb anyagokat is.

A vér (sanguis) folyékony kötőszövet, melynek kb. 44 %-át alakos elemek, 56 %-át folyékony elem (vérplazma) alkotja. Méhen belül a vér sejtes elemeinek a képződése elsősorban a májban és a lépben történik, majd születés után a vörös csontvelőben (medulla ossium rubra) folytatódik a képzés. Vörös csontvelő a hosszú csöves csontok középső részében, illetve egyes lapos csontokban található. Az alakos elemek háromfélék: vörösvértest (erythrocyta), fehérvérsejt (leukocyta) és vérlemezke (thrombocyta).

A vörösvértestek sejtmag nélküli, korong alakú sejtek, átlagos számuk a vérben 4,5-5 millió/µl. Belsejükben vastartalmú festékanyag (hemoglobin) található, mely az oxigén szállításában játszik szerepet. A vörösvértestek élettartama a keringő vérben átlagosan 100-120 nap, az előregedett vörösvértestek a lépben, májban és a vörös csontvelőben bomlanak le. A vörösvértestek képződésének fő ingere az oxigénhiány, képződésüket egy, a vese által termelkt hormon szabályozza (erythropoetin).

A fehérvérsejtek sejtmaggal rendelkező, különböző nagyságú sejtek, átlagos számuk a vérben 4-10 ezer/µl. Három fő csoportra oszthatóak: szemcsés plazmájú sejt (granulocyta), nyiroksejtnagy falósejt (monocyta). A szemcsés plazmájú sejteken belül, kémiai festődésük alapján három csoportot különböztetünk meg. Az első csoport a semleges festődésű szemcsés plazmájú sejtet vagy kis falósejtet (neutrophil granulocyta), melynek fő feladata szöveti izgalom helyén (fertőzés, sérülés) a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezése (phagocytosis), elpusztítása. Az ilyen körülmények között összegyűlt és elpusztult fehérvérsejtek tömege képezi a gennyet. A második csoport a savas festődésű szemcsés plazmájú sejt (eosinophil granulocyta), melynek feladata elsősorban allergiás reakciókban és féregfertőzés esetén van. A harmadik csoport a bázikus festődésű szemcsés plazmájú sejt (basophil granulocyta), melynek feladat a vérben nem teljesen tisztázott. A nyiroksejteken belül kis és nagy nyiroksejteket különböztetünk meg. Az ún. T-nyiroksejtek a sejtes védekezésben vesznek részt (a kórokozók, daganatos sejtek közvetlen elpusztítása, illetve az immunfolyamatok segítése, szabályozása). A B-nyiroksejtek feladata az ún. humoralis védekezés, melynek során ellenanyagok (antitest, immunglobulin) termelésével segítik az immunvédekezést. A nagy falósejtek a szövetekbe képesek kivándorolni, és ott végzik el a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezését (phagocytosis), elpusztítását. A vérlemezkék kerek lapos korongok, átlagos számuk a vérben 200-300 ezer/µl. Fő feladatuk a véralvadás során “szövetdugasz”, véralvadék képzése, illetve érszűkítő anyag (szerotonin) termelésével vérzéscsillapító hatás kifejtése.

A vérplazma, mint folyékony alkotórésze a vérnek többek között vizet, oldott formában ásványi anyagokat, nyomelemeket, különböző felépítésű és működésű fehérjéket (pl.: alvadási fehérjék), enzimeket, energiaszolgáltató vegyületeket tartalmaz. Élettanilag az érpályán belül a vér nem alvad meg, melyet három fő tényező befolyásol: az érfal épsége, a vér áramlása és a vér összetétele.

A lép (lien vagy splen) kb. ököl nagyságú, dinnyeszelethez hasonló alakú, ún. haemolymphás szerv. Férfiban 110–120 g, nőben 140 g a tömege. A hasüreg bal felső részében, jól védetten helyezkedik el, kb. a gyomor magasságában. Kívülről feszes kötőszöveti tok veszi körül. Belül vérrel telt szivacshoz hasonlít. A kettévágott lép metszési felületén vöröses és fehéres színű területek különíthetők el, ezeket vörös, ill. fehér léppulpának nevezik (a pulpa lágy szervtömeget jelent). Mikroszkóppal vizsgálva a vörös pulpa vérrel telt szövetnek látszik, a fehér pulpa ezzel szemben apró lépcsomók (tüszők) halmazából áll. Életfontosságú szerv, melynek működését és funkcióit sokan nem ismerik. Fontos szerepet játszik pedig a betegségek elhárításában és a vér minőségének ellenőrzésében. A lépnek nagyon bőséges a vérellátása. A lépen áthaladó vér a lépvénákon keresztül jut ismét vissza a keringésbe, ahová így állandóan “frissen megtisztított, megszűrt” vér keveredik. A lép vörös pulpájának legfőbb feladata, hogy a kiöregedett vörösvértesteket a keringésből kivonja. Az élettartama vége felé a vörösvértest eredetileg lapos, a közepén kissé behúzódott, korongszerű alakja megváltozik, szabálytalanná válik, ami megkönnyíti, hogy a sűrű szövésű pulpaszűrő felismerje és kiszűrje. A fehér pulpa tüszőiben nyiroksejtek, lymphocyták képződnek. Ezek a különleges fehérvérsejtek meghatározott kórokozók elleni védekezésre, azok elhárítására specializálódnak. Vagyis mindig csak egy bizonyos kórokozót, pl. az influenzavírust vagy a himlővírust tudják leküzdeni, azt azonban nagy átütőerővel. A specifikus elhárítás részét képező lymphocyták két csoportját különítik el. A T-lymphocyták közvetlenül megtámadják és elpusztítják a kórokozókat. Ezért killer-sejteknek, ölősejteknek is nevezik őket. A B-lymphocyták nem közvetlenül támadnak a betolakodókra. Előbb ellenanyagok, ún. immunglobulinok képződését indítják meg. Ezek az ellenanyagok megkötődnek a betolakodott kórokozók felszínén, és ott maradnak mindaddig, amíg azokat el nem pusztítják. A B-lymphocyták főleg azon kórokozók leküzdésében működnek közre, amelyeket a T-lymphocyták nem tudtak elhárítani.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Tájékoztatók" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja központunkat, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

 







További tájékoztatók


Lökéshullám terápia - fizikoterápia

A radiális, ballisztikus lökéshullám terápia egy sokféleképpen alkalmazható kezelési eljárás a felszín közeli mozgásszervi problémáktól egészen a miofasciális triggerpont kezelésekig. Hogyan keletkeznek a lökéshullámok? A kezelőfej hátsó részében ...

Egy kis anatómia - Keringési rendszer

A keringési rendszer anatómiája és élettana A szív (cor) a vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője. Izmos falú kettős tömlő, mely ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével, és a ...

Dupuytren contractura

A Dupuytren contractura a tenyér bőnyéjének progresszív megvastagodása és zsugorodása (aponeurosis palmaris fibrosis). A Dupuytren contractura kiváltó tényezői: családi hajlam, alkoholizmus, gyógyszerek. Az oka leggyakrabban azonban ismeretlen, a tünetek ...

Egy kis anatómia - szövettan

A szövet fogalma és típusai A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, azonos működésű sejtek egysége. A szövetek alaptípusai: - hámszövet (tela epithelialis) - kötő- és támasztószövet ...

Ganglion

A ganglion többrekeszes tömlő, amely leginkább a csuklótájékon fordul elő. A ganglion az ízületi üreggel vagy ínhüvellyel közlekedhet. A ganglion tapintással sima felszínű folyadékot tartalmazó elváltozás észlelhető. Fájdalmat, illetve ...

Sarkantyú

A sarkantyú (exostosis calcanei) a sarokcsont belső, teherviselő dudorának csontkinövése. A csontkinövések valószínűleg úgy keletkeznek, hogy a talpi izombőnye (plantaris fascia) vongálja, irritálja a sarokcsont csonthártyáját. A talpi izombőnye (fascia) ...

Nyitvatartási idő:

Hétfő - vasárnap: 06:40 - 20:00

KÉRJÜK, MIELŐTT TELEFONÁL, FELTÉTLENÜL OLVASSA EL A FONTOS INFORMÁCIÓKAT A FŐOLDALON!


06 1 243 1010

06 1 203 3211