Főoldal Szolgáltatások Profil Árak Kapcsolat Rólunk Partnereink
 

 
  Egészségpénztárak 
rovatok
  A természetgyógyászatról általában
  A biorezonancia és a regeneráció
  A Candida és egyéb gombás fertőzések
  A szervezet savasodása
  Az elhízás és a savasság
  Amit az MRI-vizsgálatról tudni érdemes
  Amit a PET/CT-vizsgálatról tudni érdemes
  Amit a CT-vizsgálatról tudni érdemes
  Amit a virtuális colonoscopia vizsgálatról tudni érdemes
  Amit a Cardio-CT-vizsgálatról tudni érdemes
  Egy kis anatómia - Légzőrendszer
  Egy kis anatómia - Keringési rendszer
  Egy kis anatómia - Emésztőrendszer
  Egy kis anatómia - Kiválasztórendszer
  Egy kis anatómia - Nemi szervek
  Egy kis anatómia - Vérképzőrendszer
  Egy kis anatómia - Hormonrendszer
  Egy kis anatómia - Idegrendszer
  Egy kis anatómia - sejttan
  Egy kis anatómia - szövettan
  Színterápia - a belső világ színei
  A homeopatia alapjai és megértése
  A homeopatiás készítmények alkalmazása
  A homeopatiás készítmények adagolása
  Az aszkorbinsav (C-vitamin) terápia
  Vértisztító terápia
  Amit a köpölyözésről érdemes tudni
  A diétákról általában I.
  A diétákról általában II.
  A stabilizált oxigén és szerepe
  Általános méregtelenítés
  A reflexológia alapjai
  Amit a diétákról és a böjtről tudni érdemes

 

 

Egy kis anatómia - sejttan


A sejtek felépítése és életműködései


 


A sejtekkel foglalkozó tudomány a sejttan (cytologia, celluláris biológia).



A sejt a legkisebb önálló életre képes egység, amely ugyanakkor alkalmas a többsejtű szervezetek felépítésére. A sejt lehet valódi sejtmaggal nem rendelkező (prokarióta-pl.: baktériumok) és valódi sejtmaggal rendelkező (eukarióta). Egy felnőtt ember testében kb. 200 különféle sejt található.


A sejt nagysága és alakja igen változó: a legkisebb emberi sejtek közé a vérlemezke, a legnagyobbak közé a petesejt tartozik. A sejt lehet kerek, pl. vörösvértest, rendelkezhet nyúlványokkal, pl. idegsejtek, vagy lehet mozgást irányító farki része, pl. hímivarsejt.


A sejtet a külvilágtól a félig áteresztő hártyaként működő, fehérjékből és lipidekből felépülő sejtmembrán vagy sejthártya választja el, melyen belül helyezkedik el citoplazma által körülvett sejtmag. A citoplazma félfolyékony állományából és sejtalkotókból áll. A félfolyékony állomány vízben oldott sókat, fehérjéket, szénhidrátokat és lipideket tartalmaz. A sejtalkotók nagyrészt a sejtmembrán képletei (Golgi-komplex, mitokondrium, lizoszómák, endoplazmás retikulum), melyek a sejt szintetizáló, energiaszolgáltató és raktározó folyamataiban vesznek részt. A sejtmagot a maghártya választja el a citoplazmától. Benne található a magvacska és a magnedv. A magvacska tartalmazza a sejt kromoszómakészletét, a sejt örökítőanyagát. A magnedv összetétele hasonló a citoplazmáéhoz.


A sejtek felszínén a többi sejtekkel kapcsolatot teremtő, illetve felületnövelő szerkezetek és mozgási szervecskék találhatók.


Az emberi sejteket két nagy csoportra oszhatjuk: testi vagy szomatikus sejtek és ivarsejtek.


A sejtek szaporodásának lényege az osztódás. A sejtosztódás lényege a sejtmag osztódása, melyet többnyire a citoplazma osztódása követ. Két formája a számtartó osztódás (mitózis) és a számfelező osztódás (meiózis). A számtartó osztódás a testi sejtekre jellemző, melynek végén genetikailag azonos sejtek jönnek létre. A számfelező osztódás az ivarsejtekre jellemző, melynek végén két, az osztódó sejtnek csak fél-fél kromoszóma mennyiségét tartalmazó sejt jön létre.

 
 
 
Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19/F
  webdesign: www.subbee.com