Az emberek a civilizáció kezdetekor felismerték, hogy bizonyos anyagoknak hasznos orvosi hatásai vannak. A növények, állatok, ásványok és más egyéb anyagok mutattak valamilyen meghatározott hatást az emberre. Az emberek éppen úgy mint az állatok, ösztönös késztetést éreztek arra hogy elfogyasszanak bizonyos anyagokat mikor megbetegedtek. Ezek voltak a gyógyszertan első lépései.

 

A korai gyógyszertudomány próbálkozni kezdett ezeknek az anyagoknak és összetevőiknek kielemzésével. A tudomány azon az állásponton volt, hogy csak a  természet tud hasznos gyógyszereket előállítani. Létezett a lenyomatok elve, miszerint egy növény csak olyan hatást fejthet ki, amilyenre külleme utal. Az empíristák a gyógyítás természeti szellemiségében hittek.

 

Ahogyan a tudományok fejlődtek, velük párhozamosan fejlődött a gyógyszerek tudománya. Ahogy a redukcionista tudományos szemlélet népszerűsödött, vele népszerűsödött a redukcionista gyógyszertudomány. A quantum biológia, a fraktálok, a fúziós logika és a non lineáris matematika fejlődött, úgy vetődtek fel a redukcionista tudományos szemlélet probleméi egyre erősebben. A redukcionista szintetikus gyógyszertudomány hatalmas számú iatrogenikus megbetegedéshez vezetett. Gyógyszerfóbiák üldözték a társadalmat. Több mint fél évszázaddal ezelőtt társadalmunk azt az utat választotta, hogy szintetikusan állítja elő gyógyszereit és élelmét. A vegyipari trösztök egy vegyipari jövő kancsal igéretével áltatták az embereket. A kémiai szerek jobb jövöt kínálnak, ez volt a válalatok által sugalmazott álom. Olyan szerek hadát fejlesztették ki melyek “csodát tesznek“. De ezek a csodák csakhamar köddé váltak, ahogy a mellékhatások túllépték a pozitív hatásokat.

 

Ugyanezek a vállalatok megpróbáltak előállítani szintetikus bort, sajtot és más élelmiszereket. A bor nem volt eladható. Az emberek először visszautasították a folyékony formában adagolt szintetikus orvosságokat is. A vegyipari vállalatok hogy megkerűljék a kellemetlen íz hatását feltalálták a tablettákat. Ez a tablettás megoldás kényelmesen kivédte az ízhatást. Sajnos a bort és az élelmiszereket nem sikerült tabletta formába kényszeríteni. A társadalom továbbra is a mezőgazdaságban termelte meg élelmét és a bort, de nem úgy a gyógyszereit. . A vegyipari vállalatok mindent megtettek hogy növeljék a szintetikus szerek eladását, ebből profitra tettek szert, és ennek felhasználásával elbátortalanították a természetes gyógyszerek előállítóit.

 

Az első igazi kifogás az volt, hogy a kiskerti termelés nem tud egyenletes színvonalat produkálni. De hát mennyire egyenletes egy híres borászat bortermése? Igazán minden alkalommal tökéletesen egyenletes egy különleges kávé minősége? A keleti gyógynövénytermelők sikerei bebizonyították hogy minőségi növénytermesztéssel és megfelelő technikájú betakarítással nagy arányú színvonal tartás és biztonság érhető el.

 

A következő kifogás szerint a gyógyfűvek egyéb vivő anyagokat is tartalmaznak a tényleges hatóanyagokon kívül. Ma úgy tűnik hogy ezek az anyagok inkább a biztonságot növelő tényezők, segítenek szabályozni és stabilizálni az agresszívebb összetevőket és hatóanyagaiknak mellékhatásait. A homeopátia és a herbológia valóban összehasonlíthatatlanul kevesebb mellékhatással képes működni mint szintetikus vetélytársai.

 

Újabb kifogás szerint a növényi készítmények túl lassan hatnak. A szintetikus kemikálliákat arra tervezték hogy azonnal hassanak, drámai válsághelyzetekben. Szükséges részei minden mentőállomásnak. Ám mégis a legtöbb beteg számára kevésbé gyors és kevésbé erőszakos szerek szükségesek, és ezek valóban biztonságosabbak és alkalmasabbak.

 

A gyógyfüvek, melyeket a homeopátia is használ, nem mutatnak azonnali hatást. Bár néha ilyen gyors reakció is előfordul, általában a szerek hatásukat 7-14 nap alatt fejtik ki. Ahogyan a hatóanyagok kezdik kifejteni hatásukat, a szervezet lassan reagálni kezd, megőrizve stabilitását és minimálisra csökkentve a mellékhatásokat. A hatás akkor kezdődik mikor a kémiai összetevők bekerülnek a vérbe, a sejtekbe, stb. A klinikai dózisok tört részei is képesek kifejteni a kívánt hatást, és valóban csökkenteni a kockázati tényezőket.