lCentro-Medical Szakorvosi Magánrendelő MRI vizsgálat, Ultrahang vizsgálat - Diagnosztikai Magánrendelő

Egy kis anatómia - Idegrendszer

Az idegrendszer anatómiája és élettana

Az idegrendszer (systema nervosum) központi vagy centrális idegrendszerre és környéki vagy perifériás idegrendszerre osztható.

A központi vagy centrális idegrendszer része az agyvelő (cerebrum) és a gerincvelő (medulla spinalis). A környéki vagy perifériás idegrendszerhez tartoznak a 12 pár agyideg és a gerincvelői idegek.

Az ellátási terület alapján van egy testi vagy szomatikus (testfalat vagy a végtagokat ellátó) és egy vegetatív (zsigereket) ellátó része.

Az agyvelő a koponyaüregben, mint zárt csontos térben elhelyezkedő, kb. 1200-1400 g tömegű szerv. A nagyagy vagy agyféltekék (hemispherium) az agyvelő legnagyob részét kitevő páros képlet. A két agyféltekét a középvonalban mély hasadék választja el egymástól. Kívülről az agyat a kemény agyhártya (dura mater) és a lágy agyhártya két lemeze (arachnoidea és pia mater) borítja be. A lágy agyhártya két lemeze között található az ún. pókhálóhártya alatti tér (cavum subarachnoidale), melyben az agygerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) kering. A féltekék felszínét az agykéreg (cortex cerebri) borítja, mely jellemző elrendeződésű gyűrődéseket mutat. Ezen gyűrődések domborulatait hívjuk agytekervényeknek (gyrus cerebri), a köztük levő mélyedések pedig az agybarázdák (sulcus cerebri). Az agyféltekék mélyébe szorult szürkeállomány magokba rendeződött sejtcsoportokat képez, melyeket együttesen törzsdúcoknak hívunk (ilyen a farkasmag és a lencsemag).

Az agyféltekékeket az alábbi páros lebenyekre osztjuk: homloklebeny (lobus frontalis), fali lebeny (lobus parietalis), halántéklebeny (lobus temporalis) és nyakszirtlebeny (lobus occipitalis). A homloklebenyben található az akaratlagos mozgásokat szabályozó motoros központ. A homloklebeny másik fontos szerepe a gondolkodás, a kreativitás, az intellektuális működés és a szociális viselkedés szabályozása. A fali lebenyben található az érzéseket (tapintás, fájdalom, hő, stb.) feldolgozó érzőközpont. A halántéklebenyben található a szaglóközpont, a hallóközpont, ezen kívül szerepe van a memóriafolyamatok, az érzelmek, valamint a motiváció szabályozásában. A nyakszirtlebenyben található a látóközpont (kettő szemmel látás, színes látás, három dimenziós látás).

Az agy állományában találhatóak az agykamrák (ventriculus cerebri): a két oldalkamra, a III. agykamra, a IV. agykamra, valamint a kettőt összekötő agyvízvezeték (aqueductus cerebri). Az agykamrákban agygerincvelői folyadék vagy agyvíz (liquor cerebrospinalis) található, melyet az agykamrákban található érfonatok termelnek. Az agyvíz innen a pókhálóhártya alatti térbe (cavum subarachnoidale), illetve az agy körüli tágabb "tartályokba" (cisterna) kerül. Az agyvíz fő feladata a táplálás, a mechanikai védelem és az agy tömegének csökkentése.

A kisagy (cerebellum) az agyféltekék nyakszirtlebenyei alatt, a hátsó koponyagödörben fekszik. Két kisagyfélteke (hemispherium cerebelli) és az őket összekötő féreg (vermis) alkotja. Hasonló szerkezetet mutat, mint a nagyagy. A kisagy állományában négy páros kisagymag helyezkedik el. A kisagy fő feladata a mozgások koordinálása, irányítása, a mozgások összetettségének és szépségének a szabályozása.

Az agytörzs (truncus cerebri) a gerincvelő folytatása a koponyüregen belül. Három részből áll: nyúltvelő (medulla oblongata), híd (pons) és középagy (diencephalon). Az agytörzsben található a légző- és keringés szabályozó központ.
Az agy vérellátásában két páros ér vesz részt: a két belső nyaki verőér (arteria carotis interna) és a két csigolyaverőér (arteria vertebralis), melyek az agyalapon egy verőeres kört alkotnak.

A gerincvelő a csigolyák által határolt gerinccsatornában (canalis spinalis) helyezkedik el, kisujjnyi vastagságú, élénkfehér színű, felső vége a nyúltvelő folytatásaként az öreglyuknál van, alsó vége kb. az I-II. ágyéki csigolya magasságáig tart. Kívülről a kemény agyhártya (dura mater spinalis) és a lágy agyhártya két lemeze (arachnoidea és pia mater spinalis) több rétegben borítja be. A lágy agyhártya két lemeze között található az ún. pókhálóhártya alatti tér (cavum subarachnoidale), melyet az agyvíz (liquor cerebrospinalis) tölt ki. A gerincvelőn megkülönböztetünk 8 nyaki, 12 mellkasi vagy háti (thoracalis), 5 ágyéki (lumbalis), 5 keresztcsonti (sacralis) és 1-3 csökevényes farki (coccygealis) szelvényeket: ez a gerincvelői szelvényezettség (gerincvelői szegmentáció). A gerincvelő átmetszetben pillangóhoz hasonló idomot mutat, melyben kívül található a fehér állomány (az idegsejtek nyúlványainak az összessége, a különböző pályarendszerek), belül a szürke állomány (az idegsejtek testeinek összessége), szemben az agyvelővel, ahol ez fordítva található. Megkülönböztetünk rajta hátsó, oldalsó és elülső szarvakat. A hátsó szarvba érkeznek a testből jövő információk, ingerületek (afferentáció) és haladnak a különböző idegrendszeri központok felé, az elülső szarvból pedig a központokból érkező ingerületek lépnek ki a különböző szervek, szövetek felé (efferentáció). Az oldalsó szarvban a vegetatív idegrendszer működéséhez tartozó központok találhatóak. A gerincvelő helyi feladatai mellett (különböző reflexek központja) elsősorban összekötő rendszer a központi idegrendszer alacsonyabb és magasabb szintjei között.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

Bejelentezés: +36(1) 203-3211, +36 (1) 205-3941