A vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer anatómiája és élettana
A vese (ren) páros, bab alakú szerv, amely a hátsó hasfalon a gerinc két oldalán, az utolsó háti és az első kettő ágyéki csigolya magasságában, a hashártya mögötti térben helyezkedik el. A vesét három tok veszi körül: legbelül helyezkedik el a veseállomány tulajdonképpeni tokja, a rostos tok (capsula fibrosa). Ezt kívülről a zsíros tok (capsula adiposa) veszi körül, majd legkívül található a vesepólya (fascia renalis).
A vesét ellátó erek (veseverőér- és gyűjtőér), idegek, illetve a húgyvezeték a vesekapun keresztül lépnek be, illetve ki a veséből.
 
A vesén belül kétféle állományt különböztetünk meg: kéregállományt és velőállományt. A vese működési egységeiből (nephron) egy vesében közel másfél millió található. Ezen funkcionális egységkiskelyhekbe (calyx minor), innen a nagykelyhekbe (calyx maior), innen a vesemedence üregébe (pyelon) jut, majd a vesekapun át a húgyvezetékbe (ureter) vezetődik el.

A vese működési egysége (nephron) a következő részekből áll: érgomolyag (glomerulus), az eret körülvevő féligáteresztő tok (Bowman-tok), melyen keresztül a víz, ásványi- és méreganyagok szűrése történik, továbbá a vesecsatornácskák (tubulus), melyekben tovább folyik a vizelet koncentrálása, és a szervezet szükségleteinek megfelelően a végleges vizelet kialakítása. A vesék szerepe, hogy kiürítsék a szervezetben feleslegessé vált vizet és benne oldható anyagokat (sók és anyagcseretermékek).A vizeletkiválasztás során a vese a rajta átfolyó vérmennyiségből (kb. a perctérfogat 20-25 %-a) készíti az ún. elsődleges vizeletet, melynek napi mennyisége kb. 160-180 l. Ennek kb. 99 %-a a vesecsatornácskákból visszaszívódik. A végleges vizelet napi mennyisége széles határok között változhat, átlagosan 1-1,5 l. A vizelet mennyiségét és összetételét befolyásolja a folyadékbevitel, a szervezet folyadékszükséglete, a munkavégzés és bizonyos betegségek. A veséknek azonban nem csak kiválasztó, hanem hormonális, belső elválasztású mirigyműködése is van: a vöröscsontvelőben vörösvértestképzést serkentő hormont (erythropoetin), a vérnyomást szabályozó és a vesék só- és vízvisszaszívását fokozó hormont (renin) és a csontanyagcserét szabályozó, a csontokba a kalcium beépülését segítő hormont (aktív D-vitamin) termel.

A húgyvezeték kb. 30 cm hosszú, és 5 mm vastag, nyálkahártyával bélelt izmos falú cső. Hasüregi és kismedencei szakaszát különböztetjük meg. A vizeletet a veséből a húgyhólyagba (vesica urinaria) vezeti el. A húgyhólyagba ferdén szájadzik bele, mely a hólyagban uralkodó nagyobb nyomás mellett is szelepszerűen zárat képezve megakadályozza a vizeletnek a húgyvezetékekbe való visszaáramlását.
 
A húgyhólyag izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő, mely a folyamatosan képződő vizeletből 300-350 ml-t képes befogadni, ezen túl további telődése vizelési ingert okoz. Elülső részén, a húgyhólyag legmélyebb pontján indul el a húgycső (urethra), mely más anatómia lefutást mutat nőben és férfiban. Nőben kb. 3-4 cm hosszú, közel egyenes lefutású, férfiben mintegy 20 cm hosszú, álló testhelyzetben lecsüngő hímvessző esetén S alakban görbült nyálkahártyával bélelt cső, mely. Nőben a medencefenék izomzatán keresztül nyílik a külvilág felé, férfiban átfúrja a dülmirigyet, a medencefenék izomzatát, majd végül felülről belép a hímvesszőbe.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!






Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


MRI vizsgálat tájékoztató

  Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) az 1970-es évek végétől vált a képi diagnosztika fő pillérévé. A CT-hez hasonlóan az MRI is rendszeres, pontos és reprodukálható analízist hajt végre a vizsgálandó ...

Gyógyszer iontophoresis

A gyógyszer, hatóanyag áram segítségével történő percutan infiltracióját (bőrön át történő bejuttatása) nevezzük iontophoresisnek. Az elektromos mezőben a töltéssel rendelkező részecskék az ellenkező pólus felé vándorolnak. Az eljárás a helyileg alkalmazott ...

Ganglion

A ganglion többrekeszes tömlő, amely leginkább a csuklótájékon fordul elő. A ganglion az ízületi üreggel vagy ínhüvellyel közlekedhet. A ganglion tapintással sima felszínű folyadékot tartalmazó elváltozás észlelhető. Fájdalmat, illetve helyi idegi ...

Ínszalaggyulladás

Az inak csontos tapadásához közel kialakuló fájdalommal jellemzett megbetegedéseket ínszalaggyulladásnak (tendinitis) nevezzük. Kiválthatja túlerőltetés, azonban néha semmilyen speciális tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Leggyakrabban a könyökízületnél és a vállízületnél fordul elő (supraspinatus ...

Dupuytren contractura

A Dupuytren contractura a tenyér bőnyéjének progresszív megvastagodása és zsugorodása (aponeurosis palmaris fibrosis). A Dupuytren contractura kiváltó tényezői: családi hajlam, alkoholizmus, gyógyszerek. Az oka leggyakrabban azonban ismeretlen, a tünetek általában kétoldaliak ...

De Quervain szindróma

A De Quervain szindróma az orsócsont (radius) nyúlványának (pocessus styloideus) fájdalma, melyet a hüvelykujjat mozgató izmok inainak a megvastagodása kísér. A fájdalom fokozódik ezen izmok megfeszítésekor (pl. teáskanna megemelésekor). A De ...

Bejelentkezés
Bejelentkezés: Hétfő-péntek: 08:00-20:00

Szombat-vasárnap: zárva
III. kerület Csobánka tér 6.
XI. Prielle Kornélia u. 19/F