A légzőrendszer anatómiája és élettana

 

A légzőrendszer elsőrendű szerepe a gázcsere biztosítása, azaz az oxigén felvétele, és a széndioxid leadása. A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz, más szövetek oxigénhiánytűrő képessége igen eltérő.

A légzőrendszer részei: felső és alsó légutak, tüdők, mellhártya, csontos mellkasfal, rekeszizom, légzési segédizmok, légzőközpont.

A felső légutak az orrnál (nasus) kezdődnek az orrüreggel (cavum nasi). Az orrüreg csontos és porcos fallal körülvett, csillószőrös nyálkahártyával bélelet szerv, melynek fő szerepe a levegő szűrése, párásítása és melegítése.

Az orrmelléküregek (homloküreg, arcüreg, ékcsonti és rostacsonti üreg) egy része az orrüregbe nyílik. Ezen légtartalmú melléküregeknek fontos szerepe van a hangadásban, illetve a koponyacsont súlyának csökkentésében.

Az orrüreg a garatban folytatódik, mely a légző- és emésztőrendszer közös szakasza.

A garat folytatása a légzőrendszernél a gége (larynx), mely üvegporcos vázból, szalagokból, izmokból, kötőszövetes lemezekből és nyálkahártyából felépített, függőleges átmetszetben homokóra alakú üreges szerv. A gége porcai: gégefedő, pajzsporc, gyűrűporc, és a páros kannaporc. A szalagok közül kiemelendő a hanszalagok (ligamentum vocale), mely a hangrést (rima glottidis) határolja. A hangrés a gége legszűkebb része, ez választja el a felső légutakat az alsó légutaktól. A gége folytatása a légcső (trachea), amely 12-14 cm hosszúságú, porcos és részben hártyás-izmos falú, nyálkahártyával bélelt cső. A légcső két főhörgőre (bronchus principalis) oszlik, melyek a tüdőkapun át lépnek be a tüdőkbe, és további oszlások során hörgőkre (bronchus), hörgőcskékre (bronchiolus), majd legvégül léghólyagocskákra (alveolus) oszlanak. A hörgőcskék falában porc már nem található. A léghólyagocskák falán keresztül történik a gázcsere.

A tüdők (pulmo) páros, együttesen tompított kúphoz hasonló idomú szervek. Legkívül a mellhártya (pleura) található, melynek fali lemeze a mellüreget belülről, zsigeri lemeze pedig közvetlenül a tüdők felszínét borítja. A tüdők által határolt területet gátorüregnek (mediastinum) nevezzük. A tüdőbe az erek (tüdőverőér és tüdőgyűjtőér), idegek, és a főhőrgők a tüdőkapun (hilus pulmonis) át lépnek be, illetve ki. A tüdőkapukban nyirokcsomók találhatók, melyek a tüdő nyirokelvezetésében játszanak szerepet. A tüdők lebenyekből épülnek fel, a bal oldali kettő, a jobb oldali tüdő három lebenyből.

A valódi légzőfelületet a léghólyagocskák képviselik, melyeknek összfelülete kb. 70-80 m2 (ha kiterítenénk, nagyjából egy teniszpálya nagyságú felületet tenne ki). A tüdőszövet állományát rugalmas rosthálózat képezi, melynek bármilyen okból történő pusztulása (pl. dohányzás) üregek képződéséhez vezet. A tüdőknek kettős vérellátása van: az egyik a kisvérkört alkotó tüdőverőér- és gyűjtőér, a másik a tüdőszövet saját vérellátását biztosító páros hörgőverőér (arteria bronchialis).

A légzésnél megkülönböztetünk egy külső légzést a szervezet és a környezet között, illetve egy belső légzést a vér és a sejtek között. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 0,04 % széndioxidot, 78 % nitrogént, és néhány tized százalék nemes gázokat tartalmaz. Ezzel szemben a kilélegzett levegő 16 % oxigént, 4,04 % széndioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemes gázok százalékos aránya érdemben nem változik.

A légzés automatikus szabályozás (akaratunktól független), és akaratlagos szabályozás alatt áll. Az automatikus szabályozás központja az agytörzsben, a nyúltvelőben található, melynek fő kémiai ingere a széndioxid (és nem az oxigén). Minden olyan esetben, amikor a szervezetben felhalmozódik a széndioxid (hypercapnia), fokozódik a légzés (hyperventillatio), míg ha csökken a széndioxid mennyisége (hypocapnia), csökken a légzés (hypoventillatio). Az akaratlagos szabályozás, mint minden ilyen jellegű folyamat, az agykéreg működéséhez kötött. Mindezek mellett a légzés szabályozásában szerepet játszik a vegetatatív idegrendszer is: a szimpatikus idegrendszer hatása (pl. sportolásnál, munkavégzésnél) fokozza a légzés mélységét, frekvenciáját, tágítja a hörgőcskéket, míg a paraszimpatikus idegrendszer hatása (pl. alvásnál) ezekkel ellentétes: csökkenti a légzés mélységét, frekvenciáját és szűkíti a hörgőcskéket. Percenként átlagosan 12-16-szor veszünk levegőt (légzési frekvencia), egy belégzés, illetve kilégzés során kb. 500 ml levegő áramlik be, illetve ki a tüdőnkből. Az egy mély belégzést követő teljes kilégzést vitálkapacitásnak hívjuk, melynek normál értéke felnőttekben 4-5 l. Létezik egy élettani jelenség, melyet légzési ritmuszavarnak (légzési arrhytmia) hívunk. Belégzéskor a szívfrekvencia nő, kilégzéskor csökken. A tüdők a légcsere mellett fontos szerepet játszanak a szervezet sav-bázis háztartásának, a vér állandó vegyhatásának (pH) biztosításában.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

 







Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


Bursitis

Az emberi testben több, mint 80 ízületi tömlő (bursa) található, melyek elsősorban az ínszalagok között (subtendinosus), az inak és a szalagok, valamint a csontos kiemelkedések felett csúszó inak alatt helyezkednek ...

Egy kis anatómia - sejttan

A sejtek felépítése és életműködései A sejtekkel foglalkozó tudomány a sejttan (cytologia, celluláris biológia). A sejt a legkisebb önálló életre képes egység, amely ugyanakkor alkalmas a többsejtű szervezetek felépítésére. A sejt lehet ...

Dupuytren contractura

A Dupuytren contractura a tenyér bőnyéjének progresszív megvastagodása és zsugorodása (aponeurosis palmaris fibrosis). A Dupuytren contractura kiváltó tényezői: családi hajlam, alkoholizmus, gyógyszerek. Az oka leggyakrabban azonban ismeretlen, a tünetek általában kétoldaliak ...

Onkológiai szűrővizsgálatok

Az általános laboratóriumi vizsgálatok közül ellenőrizzük a vérképet és a vörösvértest-süllyedést. A vérből végzett speciális tumormarker meghatározásokkal olyan fehérjék koncentrációját ellenőrizzük, amelyek a daganatos beteg testnedveiben emelkedett mennyiségben vannak jelen, ...

Rotátor köpeny sérülés, szakadás

A rotátorköpeny a vállban helyezkedik el, izmokból és ínszalagokból épül fel, amelyek a felkarcsontot (humerus) összekötik a lapockacsonttal (scapula). A vállízületet körülvevő izmok (m.supraspinatus, m.infraspinatus, m.subscapularis, m.teres minor) inas tapadása ...

Elektroterápia

1. Bevezetés Az elektrotherápia mint a fizikai medicina jelentős része nagy szerepet játszik sokféle megbetegedés kezelésében és rehabilitatiojában. Bár az élettan az utóbbi évtizedekben egyre jobban felfedte az elektrotherápia hatáselveit, ...

III. kerület Csobánka tér 6.
XI. Prielle Kornélia u. 19/F