A vérképző- és immunrendszer anatómiája és élettana
 
A vérkeringési rendszer és természetesen maga vér az, ami az O2-t és a gyomor-bél rendszerben felszívódott anyagokat a szövetekhez, a CO2-t a tüdőhöz, a metabolizmus végtermékeit a vesékhez szállítja, részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, valamint eljuttatja a sejtekhez a hormonokat és a sejtműködést vezérlő egyéb anyagokat is.

A vér (sanguis) folyékony kötőszövet, melynek kb. 44 %-át alakos elemek, 56 %-át folyékony elem (vérplazma) alkotja. Méhen belül a vér sejtes elemeinek a képződése elsősorban a májban és a lépben történik, majd születés után a vörös csontvelőben (medulla ossium rubra) folytatódik a képzés. Vörös csontvelő a hosszú csöves csontok középső részében, illetve egyes lapos csontokban található. Az alakos elemek háromfélék: vörösvértest (erythrocyta), fehérvérsejt (leukocyta) és vérlemezke (thrombocyta).

A vörösvértestek sejtmag nélküli, korong alakú sejtek, átlagos számuk a vérben 4,5-5 millió/µl. Belsejükben vastartalmú festékanyag (hemoglobin) található, mely az oxigén szállításában játszik szerepet. A vörösvértestek élettartama a keringő vérben átlagosan 100-120 nap, az előregedett vörösvértestek a lépben, májban és a vörös csontvelőben bomlanak le. A vörösvértestek képződésének fő ingere az oxigénhiány, képződésüket egy, a vese által termelkt hormon szabályozza (erythropoetin).

A fehérvérsejtek sejtmaggal rendelkező, különböző nagyságú sejtek, átlagos számuk a vérben 4-10 ezer/µl. Három fő csoportra oszthatóak: szemcsés plazmájú sejt (granulocyta), nyiroksejtnagy falósejt (monocyta). A szemcsés plazmájú sejteken belül, kémiai festődésük alapján három csoportot különböztetünk meg. Az első csoport a semleges festődésű szemcsés plazmájú sejtet vagy kis falósejtet (neutrophil granulocyta), melynek fő feladata szöveti izgalom helyén (fertőzés, sérülés) a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezése (phagocytosis), elpusztítása. Az ilyen körülmények között összegyűlt és elpusztult fehérvérsejtek tömege képezi a gennyet. A második csoport a savas festődésű szemcsés plazmájú sejt (eosinophil granulocyta), melynek feladata elsősorban allergiás reakciókban és féregfertőzés esetén van. A harmadik csoport a bázikus festődésű szemcsés plazmájú sejt (basophil granulocyta), melynek feladat a vérben nem teljesen tisztázott. A nyiroksejteken belül kis és nagy nyiroksejteket különböztetünk meg. Az ún. T-nyiroksejtek a sejtes védekezésben vesznek részt (a kórokozók, daganatos sejtek közvetlen elpusztítása, illetve az immunfolyamatok segítése, szabályozása). A B-nyiroksejtek feladata az ún. humoralis védekezés, melynek során ellenanyagok (antitest, immunglobulin) termelésével segítik az immunvédekezést. A nagy falósejtek a szövetekbe képesek kivándorolni, és ott végzik el a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezését (phagocytosis), elpusztítását. A vérlemezkék kerek lapos korongok, átlagos számuk a vérben 200-300 ezer/µl. Fő feladatuk a véralvadás során “szövetdugasz”, véralvadék képzése, illetve érszűkítő anyag (szerotonin) termelésével vérzéscsillapító hatás kifejtése.

A vérplazma, mint folyékony alkotórésze a vérnek többek között vizet, oldott formában ásványi anyagokat, nyomelemeket, különböző felépítésű és működésű fehérjéket (pl.: alvadási fehérjék), enzimeket, energiaszolgáltató vegyületeket tartalmaz. Élettanilag az érpályán belül a vér nem alvad meg, melyet három fő tényező befolyásol: az érfal épsége, a vér áramlása és a vér összetétele.

A lép (lien vagy splen) kb. ököl nagyságú, dinnyeszelethez hasonló alakú, ún. haemolymphás szerv. Férfiban 110–120 g, nőben 140 g a tömege. A hasüreg bal felső részében, jól védetten helyezkedik el, kb. a gyomor magasságában. Kívülről feszes kötőszöveti tok veszi körül. Belül vérrel telt szivacshoz hasonlít. A kettévágott lép metszési felületén vöröses és fehéres színű területek különíthetők el, ezeket vörös, ill. fehér léppulpának nevezik (a pulpa lágy szervtömeget jelent). Mikroszkóppal vizsgálva a vörös pulpa vérrel telt szövetnek látszik, a fehér pulpa ezzel szemben apró lépcsomók (tüszők) halmazából áll. Életfontosságú szerv, melynek működését és funkcióit sokan nem ismerik. Fontos szerepet játszik pedig a betegségek elhárításában és a vér minőségének ellenőrzésében. A lépnek nagyon bőséges a vérellátása. A lépen áthaladó vér a lépvénákon keresztül jut ismét vissza a keringésbe, ahová így állandóan “frissen megtisztított, megszűrt” vér keveredik. A lép vörös pulpájának legfőbb feladata, hogy a kiöregedett vörösvértesteket a keringésből kivonja. Az élettartama vége felé a vörösvértest eredetileg lapos, a közepén kissé behúzódott, korongszerű alakja megváltozik, szabálytalanná válik, ami megkönnyíti, hogy a sűrű szövésű pulpaszűrő felismerje és kiszűrje. A fehér pulpa tüszőiben nyiroksejtek, lymphocyták képződnek. Ezek a különleges fehérvérsejtek meghatározott kórokozók elleni védekezésre, azok elhárítására specializálódnak. Vagyis mindig csak egy bizonyos kórokozót, pl. az influenzavírust vagy a himlővírust tudják leküzdeni, azt azonban nagy átütőerővel. A specifikus elhárítás részét képező lymphocyták két csoportját különítik el. A T-lymphocyták közvetlenül megtámadják és elpusztítják a kórokozókat. Ezért killer-sejteknek, ölősejteknek is nevezik őket. A B-lymphocyták nem közvetlenül támadnak a betolakodókra. Előbb ellenanyagok, ún. immunglobulinok képződését indítják meg. Ezek az ellenanyagok megkötődnek a betolakodott kórokozók felszínén, és ott maradnak mindaddig, amíg azokat el nem pusztítják. A B-lymphocyták főleg azon kórokozók leküzdésében működnek közre, amelyeket a T-lymphocyták nem tudtak elhárítani.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

 







Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


Csigolya elcsúszás

A csigolya elcsúszás vagy spondylolisthesis során az egyik csigolya előrecsúszik a másik felett. Lehet veleszületett fejlődési zavar (congenitalis dysplasia) következménye, de degeneratív gerincbetegség következtében is kialakulhat. Leggyakrabban az ágyéki 5. csigolya ...

Helicobacter vizsgálat

A módszer: kilégzési teszttel a Helicobacter  pylori ureáz enzime által lebontott 14C jelzett karbamidból keletkezett, kilélegzett 14C-széndioxid 15 percen belüli, helyszínen történő mérésén alapul.       A teszt célja: a gyomor kóros ...

Ganglion

A ganglion többrekeszes tömlő, amely leginkább a csuklótájékon fordul elő. A ganglion az ízületi üreggel vagy ínhüvellyel közlekedhet. A ganglion tapintással sima felszínű folyadékot tartalmazó elváltozás észlelhető. Fájdalmat, illetve helyi idegi ...

Golfkönyök

Az alkar (a csukló és az ujjak) hajlító izmainak, vagy a tapadásukhoz (a felkarcsont belső részéhez közeli) inas szakasz túlerőltetése következtében kialakuló golfkönyök (epicondylitis medialis) a könyök belső részén jelentkező ...

Porckorongsérv

A porckorongsérv, gerincsérv, discus hernia a csigolyák közötti porckorong belső kocsonyás anyagának (nucleus pulposus) kiboltosulása (protrusio) vagy sérvesedése a gerinccsatorna felé a külső rostos gyűrű (anulus fibrosus) degenerációja, sérülése következtében. A ...

Onkológiai szűrővizsgálatok

Az általános laboratóriumi vizsgálatok közül ellenőrizzük a vérképet és a vörösvértest-süllyedést. A vérből végzett speciális tumormarker meghatározásokkal olyan fehérjék koncentrációját ellenőrizzük, amelyek a daganatos beteg testnedveiben emelkedett mennyiségben vannak jelen, ...

III. kerület Csobánka tér 6.
XI. Prielle Kornélia u. 19/F