A sejtek felépítése és életműködései

A sejtekkel foglalkozó tudomány a sejttan (cytologia, celluláris biológia).

A sejt a legkisebb önálló életre képes egység, amely ugyanakkor alkalmas a többsejtű szervezetek felépítésére. A sejt lehet valódi sejtmaggal nem rendelkező (prokarióta-pl.: baktériumok) és valódi sejtmaggal rendelkező (eukarióta). Egy felnőtt ember testében kb. 200 különféle sejt található.

A sejt nagysága és alakja igen változó: a legkisebb emberi sejtek közé a vérlemezke, a legnagyobbak közé a petesejt tartozik. A sejt lehet kerek, pl. vörösvértest, rendelkezhet nyúlványokkal, pl. idegsejtek, vagy lehet mozgást irányító farki része, pl. hímivarsejt.

A sejtet a külvilágtól a félig áteresztő hártyaként működő, fehérjékből és lipidekből felépülő sejtmembrán vagy sejthártya választja el, melyen belül helyezkedik el citoplazma által körülvett sejtmag. A citoplazma félfolyékony állományából és sejtalkotókból áll. A félfolyékony állomány vízben oldott sókat, fehérjéket, szénhidrátokat és lipideket tartalmaz. A sejtalkotók nagyrészt a sejtmembrán képletei (Golgi-komplex, mitokondrium, lizoszómák, endoplazmás retikulum), melyek a sejt szintetizáló, energiaszolgáltató és raktározó folyamataiban vesznek részt. A sejtmagot a maghártya választja el a citoplazmától. Benne található a magvacska és a magnedv. A magvacska tartalmazza a sejt kromoszómakészletét, a sejt örökítőanyagát. A magnedv összetétele hasonló a citoplazmáéhoz.

A sejtek felszínén a többi sejtekkel kapcsolatot teremtő, illetve felületnövelő szerkezetek és mozgási szervecskék találhatók.

Az emberi sejteket két nagy csoportra oszhatjuk: testi vagy szomatikus sejtek és ivarsejtek.

A sejtek szaporodásának lényege az osztódás. A sejtosztódás lényege a sejtmag osztódása, melyet többnyire a citoplazma osztódása követ. Két formája a számtartó osztódás (mitózis) és a számfelező osztódás (meiózis). A számtartó osztódás a testi sejtekre jellemző, melynek végén genetikailag azonos sejtek jönnek létre. A számfelező osztódás az ivarsejtekre jellemző, melynek végén két, az osztódó sejtnek csak fél-fél kromoszóma mennyiségét tartalmazó sejt jön létre.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!






Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


Dupuytren contractura

A Dupuytren contractura a tenyér bőnyéjének progresszív megvastagodása és zsugorodása (aponeurosis palmaris fibrosis). A Dupuytren contractura kiváltó tényezői: családi hajlam, alkoholizmus, gyógyszerek. Az oka leggyakrabban azonban ismeretlen, a tünetek általában kétoldaliak ...

Chondromalatia patellae - térdkalács porclágyulás

A chondromalatia patellae (térdkalács porclágyulás) a térdkalács belső porcos ízületi felszínének felpuhulása és felrostozódása. A beteg elsősorban tartós ülés (vezetés, mozi) után felkelve érez fájdalmat, a térdkalács mögött fáj az ízület, ...

Sarokfájdalom

Sarokfájdalmat számos betegség okozhat. Leggyakrabban túlerőltetés, statikai, biomechanika rendellenesség, izom megerőltetés, ínszalag problémák, gyulladások (tömlőgyulladás), ritkábban szisztémás gyulladásos betegségek, anyagcsere betegségek (köszvény) válthatják ki, a fájdalmat duzzanat, nyomásérzékenység kísérheti. Leggyakoribb betegségek: - ...

Egy kis anatómia - Hormonrendszer

A belső elválasztású mirigyek és az anyagcserét szabályozó rendszer anatómiája és élettana  A belső elválasztású mirigyek (endocrin mirigyek) kivezetőcsővel nem rendelkeznek, váladékukat, melyet hormonnak nevezünk, a vérbe választják ki. Gyakorlati szempontból ...

Egy kis anatómia - Keringési rendszer

A keringési rendszer anatómiája és élettana A szív (cor) a vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője. Izmos falú kettős tömlő, mely ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével, és a tömlő ...

Rotátor köpeny sérülés, szakadás

A rotátorköpeny a vállban helyezkedik el, izmokból és ínszalagokból épül fel, amelyek a felkarcsontot (humerus) összekötik a lapockacsonttal (scapula). A vállízületet körülvevő izmok (m.supraspinatus, m.infraspinatus, m.subscapularis, m.teres minor) inas tapadása ...

III. kerület Csobánka tér 6.
XI. Prielle Kornélia u. 19/F