Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) az 1970-es évek végétől vált a képi diagnosztika fő pillérévé. A CT-hez hasonlóan az MRI is rendszeres, pontos és reprodukálható analízist hajt végre a vizsgálandó területen, melyet tomográfiás módon, vagyis szeletképek sorozatának készítésével végez.

Az MRI alatt ma a proton NMR képalkotást értjük. Az élő szervezetben a hidrogén nagy koncentrációban van jelen, elsősorban a víztartalom miatt. Az MRI nagy előnye a CT-hez képest, az igen jó kontrasztfelbontó képessége a lágyrészek területén, melyet nemcsak egyetlen tényező (a CT esetében a sugárgyengítés) leképezésével ér el, hanem több, egymástól független paraméter szerint készült képkontraszt elérésére is mód nyílik. Ezek a paraméterek a szövetek legkülönfélébb biokémiai, biofizikai tulajdonságait tükrözik az NMR fenomén felhasználásával. Ennek megfelelően a legalapvetőbb MRI-képek az ún. T1-, T2-súlyozott és protondenzitású felvételek, de a különféle mérési eljárások, az ún. (pulzus)szekvenciák, mozgás (MR-angiográfia, diffúziós MR), mágneses inhomogenitás (funkcionális MR) és hőmérséklet (MR vezérelt terápia) iránti érzékenységének, és  az ún. kémiai eltolódás, valamint a mágneses átadás jelenségének (MR spektroszkópia, MTC) kihasználásával speciális szöveti tulajdonságok is megjeleníthetők.

Nagy jelentőségű változást hozott az MRI diagnosztikában az MRI-kontrasztanyagok bevezetése (paramágneses, szuperparamágneses kontrasztanyag), ami lassan elvezet a különféle szövetspecifikus MR-farmakonok kifejlesztéséhez is. Az MRI technika fejlődésének másik útja a gyors szekvenciák megjelenése. A MRI-vizsgálatok gyorsaságának növelésével nemcsak a betegáteresztő képesség növekedik, hanem bizonyos időbeli funkciók is leképezhetők. Nagy pontossággal minta vételezhető pl. a kontrasztanyag megjelenése, halmozása és kimosása alatt az egyes szövetekben (dinamikus MR, perfúziós MR), de leképezhetők az aránylag gyors mozgású szervek is, mint pl. a szív (cardio-MR), sőt pontosan és valós időben vizsgálhatók különféle mozgások, mint pl. az ízületek és a gerinc mozgása (kinematikus MR).

Az MRI ma már alapvető képalkotó módszerré vált a koponya és a gerinc vizsgálatában, de előnyei hamar megmutatkoztak az ízületek, a hasi és kismedencei szervek, valamint az erek és a szív betegségeinek diagnosztikájában is.
 

Tájékoztató az MRI-vizsgálat végzéséről

Natív vizsgálat során kontrasztanyagot nem alkalmazunk, kontrasztanyagos vizsgálat esetén a natív vizsgálat elvégzése után kontrasztanyag adására kerül sor (intravénásan).  Kontrasztanyag adása esetén a vizsgálat helyszínén a kontrasztanyag beadása előtt a páciens részéről a beleegyező nyilatkozat aláírása kötelező.
Az MRI-vizsgálatot minimális várakozási, illetve előjegyzési idővel (kb. 3-5 napon belül) tudjuk elvégeztetni szolgáltató partnereinknél.

 

A vizsgálat előtt és után szakorvosi vizsgálat és konzultáció történik, mely minden esetben kötelező, még akkor is, ha már történt korábban szakorvosi vizsgálat.
 
Előfordulhat ugyanis, hogy nem CT vagy MR vizsgálatot kell elvégezni. Előfordulhat továbbá, hogy nem is azt a testrészt (vizsgálati régiót) kellene megvizsgálni, amit páciensünk betegnek gondol.

Rendelőnk nem tehető felelőssé páciensünk vizsgálati régióra vonatkozó szakszerűtlen utasításából eredő mindazon kárért, ha a páciens figyelmeztetés ellenére olyan testrész vizsgálatát kéri, amely nem egyezik meg a panaszokat szakmailag ténylegesen magyarázó elváltozások kimutatására szükséges vizsgálati régiókkal!

A vizsgálat térítési díját előre kell kiegyenlíteni, a vizsgálat időpontjának egyeztetésekor.

A térítési díj egy adott anatómiai régióra vonatkozik (pl.: koponya, nyaki gerinc, has, stb.). Több anatómiai régió vizsgálatakor a térítési díj megfelelő többszöröse fizetendő. Külön anatómiai régiónak minősül az agy- és arckoponya, illetve a gerinc régiói (nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti szakasz).

OEP finanszírozott (térítésmentes) vizsgálatot nem végzünk, beutalót nem tudunk elfogadni.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

 







Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


Rotátor köpeny sérülés, szakadás

A rotátorköpeny a vállban helyezkedik el, izmokból és ínszalagokból épül fel, amelyek a felkarcsontot (humerus) összekötik a lapockacsonttal (scapula). A vállízületet körülvevő izmok (m.supraspinatus, m.infraspinatus, m.subscapularis, m.teres minor) inas tapadása ...

Pattanó ujj

A pattanó ujj (digitus saltans) esetén a kéz ujjának ínhüvelyének elején szűkület van. Pattanó ujj esetén leggyakrabban a középső-, gyűrűs- és hüvelykujj van érintve. Az ujj teljes kinyújtása nem sikerül az izmok ...

Idült mozgásszervi eredetű fájdalmak kezelése

A fájdalom szubjektív érzésminőség, amely legtöbbször valamilyen aktuális szövet- vagy szervkárosodás tüneteként, egyszersmind a védekezés első jeleként jelenik meg. A fájdalom kettős jelenség:     - érzékelés (élettani, diszkriminatív összetevő) túlnyomórészt objektív folyamat: az ...

Teniszkönyök

Az alkar (a csukló és az ujjak) feszítő izmainak, vagy a tapadásukhoz (a felkarcsont külső részéhez közeli) inas szakasz túlerőltetése következtében kialakuló teniszkönyök (epicondylitis lateralis) a könyök külső részén jelentkező ...

Egy kis anatómia - Emésztőrendszer

Az emésztőrendszer anatómiája és élettana Az emésztőrendszer kb. 8 m hosszúságú, a szájnyílásal kezdődő és a végbélnyílással végződő "cső", melyhez az emésztést végző ún. emésztőmirigyek tartoznak. Felső szakasza a  szájüreggel (cavum oris) ...

Ganglion

A ganglion többrekeszes tömlő, amely leginkább a csuklótájékon fordul elő. A ganglion az ízületi üreggel vagy ínhüvellyel közlekedhet. A ganglion tapintással sima felszínű folyadékot tartalmazó elváltozás észlelhető. Fájdalmat, illetve helyi idegi ...

III. kerület Csobánka tér 6.
XI. Prielle Kornélia u. 19/F